67. Szakasz
Joseph Smith-en, a prófétán keresztül adott kinyilatkoztatás, az Ohio állambeli Hiramben, 1831 novemberében (History of the Church, 1:224–225). Az alkalom egy különleges konferencia volt, ahol fontolóra vették és megtervezték azoknak a kinyilatkoztatásoknak a megjelentetését, amelyeket a próféta közvetítésében már megkaptak az Úrtól (lásd az 1. szakasz fejlécét). Eldöntötték, hogy Oliver Cowdery és John Whitmer elviszi a kinyilatkoztatások kéziratait Independence-be, ahol W. W. Phelps kiadja azokat, Book of Commandments (Parancsolatok könyve) címmel. A testvérek közül sokan tettek ünnepélyes tanúbizonyságot arról, hogy a kiadásra összeállított kinyilatkoztatások valóban igazak, mert arról tanúbizonyságot tett a reájuk kitöltött Szentlélek. A próféta feljegyzi, hogy miután megkapták az első szakaszként ismert kinyilatkoztatást, voltak negatív megjegyzések a kinyilatkoztatásokban használt nyelvezetet illetően. Ezen kinyilatkoztatás következett.
1–3, Az Úr meghallja elderei imáit és őrködik felettük; 4–9, Kihívás a legbölcsebb személyhez, hogy alkosson egyenlőt akár a legkisebb kinyilatkoztatásával; 10–14, A hűséges eldereket megeleveníti majd a Lélek, és látni fogják Isten arcát.
1 Figyeljetek és hallgassatok ide, Ó ti, egyházam elderei, akik összegyűltetek, akiknek meghallgattam imáit, és akiknek ismerem a szívét, és akiknek kívánságai felhatoltak elém.
2 Íme, lássátok, rajtatok tartom a szemem, és kezemben vannak az egek és a föld, és az örökkévalóság kincsei enyémek, hogy odaadjam.
3 Megpróbáltátok elhinni, hogy meg fogjátok kapni a nektek felajánlott áldást; de íme, bizony mondom nektek, hogy félelmek voltak szívetekben, és bizony ez az oka annak, hogy nem kaptátok meg.
4 És most én, az Úr, bizonyságot adok nektek ezen parancsolatok igaz voltáról, amelyek előttetek hevernek.
5 Ifj. Joseph Smith szolgámon tartottátok szemeiteket – nyelvezetét ismertétek, és hiányosságait is ismertétek; és szívetekben tudásra törekedtetek, hogy az ő nyelvezetét felülmúlva fejezhessétek ki magatokat; ezt is tudjátok.
6 Nos, keressétek ki a Parancsolatok könyvéből azt, amelyik legkisebb közöttük, és jelöljétek ki azt, aki legbölcsebb közöttetek;
7 Vagyis ha van valaki közöttetek, aki alkot ehhez hasonlót, akkor igazoltak vagytok abban a beszédben, hogy nem tudjátok, vajon igazak-e;
8 Ha azonban nem tudtok ahhoz hasonlót alkotni, akkor kárhoztatás alatt vagytok, amennyiben nem tesztek bizonyságot arról, hogy igazak.
9 Mert tudjátok, hogy nincs bennük hamislelkűség, és ami igazlelkű, az fentről érkezik, a világosságok Atyjától.
10 Továbbá, bizony mondom nektek, hogy ez a ti kiváltságotok, és ígéretet adok nektek, akiket elrendeltek erre a szolgálatra, hogy amennyiben levetitek magatokról a féltékenységeket és a félelmeket, és megalázkodtok énelőttem, mert nem vagytok eléggé alázatosak, elszakad a fátyol, és ti látni fogtok engem, és tudjátok majd, hogy vagyok – nem testi, se nem természetes elmétekkel, hanem a lelkivel.
11 Mert egyetlen ember sem látta soha Istent testben, csak ha megelevenítette őt Isten Lelke.
12 És egyetlen természetes ember sem képes megmaradni Isten jelenlétében, sem a testi elme szerinti.
13 Most nem vagytok képesek megmaradni Isten jelenlétében, sem az angyalok szolgálattételében; tartsatok ki tehát a türelmesen, míg tökéletesekké nem lesztek.
14 Ne engedjétek elméteket visszafordulni; és amikor érdemesek vagytok, a nekem megfelelő időben, látni és tudni fogjátok azt, ami ifj. Joseph Smith szolgám keze által rátok ruháztatott. Ámen.