Szentírások
A Tan és a szövetségek 1


A Tan és a szövetségek

1. Szakasz

Joseph Smith-en, a prófétán keresztül adott kinyilatkoztatás, az egyház eldereinek egy rendkívüli konferencián, amelyet az Ohio állambeli Hiramban tartottak 1831. november 1-jén (History of the Church, [Az egyház története] 1:221–224). Már ezt megelőzően is sok kinyilatkoztatást kaptak az Úrtól, és ezek összeállítása – könyv formájában történő kiadásra – volt az egyik fő téma, amelyet a konferencián jóváhagytak. Ez a szakasz az Úr előszavát tartalmazza az ebben az adományozási korszakban adott tanokhoz, szövetségekhez és parancsolatokhoz.

1–7, A figyelmeztetés hangja minden néphez szól; 8–16, Hitehagyás és gonoszság előzi meg a második eljövetelt; 17–23, Joseph Smith elhívást kap, hogy visszaállítsa a földre az Úr igazságait és hatalmait; 24–33, Napvilágra kerül a Mormon könyve, és sor kerül az igaz egyház megalapítására; 34–36, A békesség elvétetik majd a földről; 37–39, Kutassátok ezeket a parancsolatokat!

1 Hallgassatok ide, Ó ti, egyházam népe – szól annak hangja, aki a magasságban lakik, aki minden emberen rajta tartja a szemét; igen, bizony mondom: Hallgassatok ide, ti messzi népek; és ti, akik a tenger szigetein vagytok – figyeljetek együtt!

2 Mert bizony, az Úr hangja minden emberhez szól, és senki nem menekülhet előle; és nincs szem, amely ne látná, sem fül, amely ne hallaná, sem szív, amelyet át ne járna.

3 És nagy bánat járja át a lázadókat; mert a háztetőkön beszélnek gonoszságaikról, és felfedetnek titkos tetteik.

4 És a figyelmeztetés hangja minden néphez szól majd, tanítványaim szája által, akiket kiválasztottam ezekben az utolsó napokban.

5 És elmennek, és senki nem tartóztatja fel őket, mert én, az Úr parancsoltam nekik.

6 Íme, ez az én felhatalmazásom, és szolgáim felhatalmazása, és előszavam parancsolataim könyvéhez, amelyeket azért adtam nekik, hogy kiadják nektek, Ó földnek lakói!

7 Féljetek tehát és reszkessetek, Ó ti népek, mert amit én, az Úr azokban elrendeltem, az be fog teljesedni!

8 És bizony mondom nektek, hogy akik elmennek, elvíve e híreket a föld lakóinak, azok hatalmat kapnak arra, hogy a földön is és a mennyben is megpecsételjék a hitetleneket és a lázadókat;

9 Igen, bizony, hogy megpecsételjék őket arra a napra, amikor Isten haragja mérték nélkül kiömlik a gonoszokra

10 Arra a napra, amikor az Úr eljön, hogy minden embert a munkája szerint jutalmazzon, és minden embernek azon mérték szerint mérjen, amivel ő az embertársának mért.

11 Az Úr hangja tehát a föld széleiig szól, hogy aki meg akarja hallani, az hallhassa:

12 Készüljetek fel, készüljetek fel arra, ami eljövendő, mert közel van az Úr;

13 És felgerjedt az Úr haragja, és megmártotta kardját az égben, és le fog sújtani a föld lakóira.

14 És felfedetik az Úr karja; és eljön a nap, amikor azok, akik nem akarják meghallani sem az Úr hangját, sem szolgáinak hangját, és a próféták és apostolok szavait sem szívlelik meg, kivágatnak a nép közül.

15 Mert eltértek szertartásaimtól, és megszegték örök szövetségemet;

16 Nem keresik az Urat, hogy megalapozzák az ő igazlelkűségét, hanem minden ember a saját útján jár, saját istenének képmása szerint, akinek képmása a világra hasonlít, és aki lényegét tekintve bálvány, amely megöregszik és elvész Babilonban, méghozzá a nagy Babilonban, amely le fog omlani.

17 Tehát én, az Úr, ismerve a csapásokat, melyek a föld lakóit érik, szólítottam ifj. Joseph Smith szolgámat, és szóltam hozzá a mennyből, és parancsolatokat adtam neki;

18 És másoknak is adtam parancsolatokat, hogy hirdessék ezeket a dolgokat a világnak; és mindezt azért, hogy beteljesedjék az, amit megírtak a próféták –

19 A világ erőtlenjei előállnak és ledöntik a hatalmasokat és erőseket, hogy az ember ne embertársával tanácskozzon, és ne a test karjában bízzon –

20 Hanem minden ember az Úristennek, méghozzá a világ Szabadítójának a nevében szólhasson;

21 Hogy a hit is gyarapodhasson a földön;

22 Hogy meg lehessen alapozni az én örök szövetségemet;

23 Hogy evangéliumom teljességét az erőtlenek és egyszerűek által lehessen hirdetni a föld széleinek, és királyok és uralkodók előtt.

24 Íme, én Isten vagyok, és ezt mondtam; ezek a parancsolatok tőlem valók, és gyengeségükben adattak szolgáimnak, nyelvük módja szerint, hogy megérthessék.

25 És amennyiben hibáztak, az ismertté válhasson;

26 És amennyiben bölcsességet kerestek, útmutatást kaphassanak;

27 És amennyiben bűnt követtek el, feddést kaphassanak, hogy bűnbánatot tarthassanak;

28 És amennyiben alázatosak voltak, erőssé és áldottá lehessen tenni őket a magasságból, valamint időről időre tudást kaphassanak.

29 És miután megkapta a nefiták feljegyzését, igen, mégpedig ifj. Joseph Smith szolgám, hogy Isten irgalmán keresztül ereje lehessen lefordítani a Mormon könyvét, Isten hatalma által.

30 És azoknak is, akiknek e parancsolatok adattak, hatalmuk lehessen ezen egyház alapját lefektetni, és azt a homályból és a sötétségből előhozni, az egyetlen igaz és élő egyházat az egész föld színén, amellyel én, az Úr, nagyon elégedett vagyok, az egyház egészének, és nem egyéneknek mondva ezt –

31 Mert én, az Úr, a legcsekélyebb mértékű elnézéssel sem tekinthetek a bűnre;

32 Mindazonáltal aki bűnbánatot tart és az Úr parancsolatait cselekszi, annak megbocsáttatik;

33 Aki azonban nem tart bűnbánatot, attól még az a világosság is elvétetik, amit már megkapott; mert Lelkem nem fog mindig bajlódni az emberrel, mondja a Seregek Ura.

34 És ismét, bizony mondom nektek, Ó földnek lakói: Én, az Úr, kész vagyok minden élőlénnyel tudatni ezeket a dolgokat;

35 Mert én nem vagyok személyválogató, és azt akarom, hogy minden ember tudja meg, hogy gyorsan eljön a nap; még nincs itt az óra, de hamarosan elközeleg, amikor a békesség elvétetik a földről, és az ördögnek hatalma lesz a saját birodalma felett.

36 És az Úrnak is hatalma lesz a szentjei felett, és uralkodik közöttük, és lejő, ítélkezvén Idumeán, vagyis a világon.

37 Kutassátok ezeket a parancsolatokat, mert igazak és hűek, és a bennük lévő próféciák és ígéretek mind beteljesülnek.

38 Amit én, az Úr mondtam, azt megmondtam, és én nem mentegetőzöm; és bár elmúlnak az egek és a föld, az én szavam nem múlik el, hanem mind beteljesül, akár saját hangom, akár szolgáim hangja által, az ugyanaz.

39 Mert íme, lássátok, az Úr Isten; és a Lélek bizonyságot tesz, és a bizonyság igaz, és az igazság örökkön-örökké megmarad. Ámen.