1 Most lőn, hogy Alma kezdte átadni Isten szavát a népnek, először Zarahemla földjén, és onnantól kezdve szerte az egész országban.

2 És ezek azok a szavak, saját feljegyzése szerint, melyeket a Zarahemla városában megalapított egyház népéhez szólt, mondván:

3 Én Alma, akit atyám, Alma, főpappá szentelt Isten egyháza felett, mivel hatalma és felhatalmazása volt Istentől ezen dolgok megtételére, íme, mondom nektek, hogy hozzákezdett egy egyház megalapításához azon a földön, mely Nefi határában volt; igen, azon a földön, melyet Mormon földjének hívtak; igen, és ő megkeresztelte testvéreit a Mormon vizében.

4 És íme, azt mondom nektek, hogy ők Isten irgalma és hatalma által szabadultak ki Noé király népének a kezeiből.

5 És íme, ezt követően rabságba vitték őket a lámániták kezei a vadonban; igen, azt mondom nektek, hogy fogságban voltak, és ismét az Úr szabadította ki őket szavának hatalma által a rabságból; és erre a földre hozattunk, és itt hozzákezdtünk Isten egyházának megalapításához, szerte ezen a földön is.

6 És most íme, azt kérdezem tőletek testvéreim, ti, akik ehhez az egyházhoz tartoztok, hogy eléggé emlékezetetekben tartjátok-e atyáitok fogságát? Igen, és eléggé emlékezetetekben tartjátok-e az ő irgalmasságát és hosszútűrését irántuk? És ezen felül eléggé emlékezetetekben tartjátok-e, hogy lelküket megszabadította a pokoltól?

7 Íme, megváltoztatta a szívüket; igen, mély álomból ébresztette fel őket, és akkor ráeszméltek Istenre. Íme, sötétség közepén voltak, de lelküket megvilágította az örökkévaló ige világa; igen, a halál kötelékei és a pokol láncai vették körül őket, és örökkévaló pusztulás várt rájuk.

8 És most azt kérdezem tőletek, testvéreim, hogy elpusztultak-e? Íme, azt mondom nektek, hogy nem, nem pusztultak el.

9 És ismét azt kérdezem, hogy széttörtek-e a halál kötelékei, és megoldódtak-e a pokol láncai, melyek körülvették őket? Azt mondom nektek, hogy igen, megoldódtak, és lelkük kiterjedt, és megváltó szeretetet énekeltek. És azt mondom nektek, hogy megszabadultak.

10 És most azt kérdezem tőletek, hogy milyen feltétellel szabadulnak meg? Igen, minek alapján remélhették a szabadulást? Mi az oka annak, hogy feloldozták őket a halál kötelékeiből, igen, és a pokol láncaiból is?

11 Íme, megmondhatom nektek – Vajon atyám, Alma, nem hitte-e el azon szavakat, melyeket Abinádi szája adott át? És nem volt-e ő egy szent próféta? Nem Isten szavát szólta-e, és atyám, Alma nem hitte-e el azokat?

12 És hite szerint hatalmas változás ment végbe a szívében. Íme, azt mondom nektek, hogy ez mind igaz.

13 És íme, prédikálta az igét atyáitoknak, és akkor az ő szívükben is hatalmas változás ment végbe, és megalázkodtak, és az igaz, élő Istenbe vetették bizodalmukat. És íme, mindvégig hűségesek voltak, ezért megszabadultak.

14 És most íme, azt kérdezem tőletek, egyházi testvéreim, hogy megszülettetek-e már Istentől lelkileg? Átvettétek-e az ő képmását az ábrázatotokra? Megtapasztaltátok-e ezt a hatalmas változást a szívetekben?

15 Gyakoroltok-e hitet annak megváltásában, aki teremtett benneteket? A hit szemével néztek-e előre, és látjátok-e ezt a halandó testet halhatatlanságban felemelkedni, és ezt a romlandóságot romolhatatlanságban felemelkedni, Isten elé állni, hogy megítéltessen azon cselekedetek szerint, melyeket a halandó testben tett?

16 Azt kérdezem tőletek, el tudjátok-e képzelni magatokban, hogy az Úr szavát halljátok, azt mondva nektek azon a napon: Jöjjetek hozzám, ti áldottak, mert íme, cselekedeteitek az igazlelkűség cselekedetei voltak a föld színén?

17 Vagy azt képzelitek-e magatokban, hogy hazudhattok majd az Úrnak azon a napon, és ezt mondhatjátok – Uram, cselekedeteink igazlelkű cselekedetek voltak a föld színén – és hogy ő meg fog szabadítani benneteket?

18 Vagy pedig el tudjátok-e képzelni magatokat, amint úgy visznek benneteket Isten bírósága elé, hogy lelketeket bűntudat és lelkiismeret-furdalás tölti el, minden bűnötökre emlékezvén, igen, tökéletesen emlékezvén minden gonoszságotokra, igen, emlékezvén rá, hogy dacoltatok Isten parancsolataival?

19 Azt kérdezem tőletek, hogy tiszta szívvel és tiszta kézzel tudtok-e majd azon a napon Istenre felnézni? Azt kérdezem tőletek, hogy fel tudtok-e nézni úgy, hogy Isten képmása van az ábrázatotokra vésve?

20 Azt kérdezem tőletek, el tudjátok-e képzelni, hogy megszabadultok, ha engedtétek, hogy az ördög alattvalóivá legyetek?

21 Azt mondom nektek, tudni fogjátok azon a napon, hogy nem lehet megszabadítani benneteket; mert senkit nem lehet megszabadítani, ha nincs fehérre mosva a ruhája; igen, addig kell tisztítani a ruháját, míg minden mocsoktól meg nem tisztul, annak a vére által, akiről atyáink beszéltek, aki el fog jönni, hogy népét bűneitől megváltsa.

22 És most azt kérdezem tőletek, testvéreim, hogyan fogja magát valamelyikőtök is érezni, ha úgy álltok Isten törvényszéke elé, hogy vér és mindenféle szennyesség mocskolta be a ruhátokat? Íme, miről tanúskodnak majd ellenetek ezek a dolgok?

23 Íme, nem arról tanúskodnak-e, hogy gyilkosok vagytok, igen, és arról is, hogy mindenféle gonoszságban vagytok vétkesek?

24 Íme, testvéreim, azt gondoljátok-e, hogy az olyannak helye lesz, hogy Isten királyságában leüljön Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal, és mind a szent prófétákkal, akiknek ruhája meg van tisztítva és szeplőtelen, tiszta és fehér?

25 Azt mondom nektek, hogy nem; hacsak Teremtőnket kezdettől fogva hazuggá nem teszitek, vagyis ha azt nem gondoljátok, hogy ő kezdettől fogva hazug; nem gondolhatjátok, hogy az olyanoknak helye lehet a mennyek királyságában; hanem kiűzik őket, mert ők az ördög királyságának a gyermekei.

26 És most íme, azt mondom nektek, testvéreim, hogy ha megtapasztaltatok már egy szívbéli változást, és ha éreztétek már úgy, hogy a megváltó szeretet énekét szeretnétek énekelni, akkor azt kérdezem, hogy tudtok-e most úgy érezni?

27 Úgy jártatok-e, hogy makulátlanul tartottátok magatokat Isten előtt? Mondhatnátok-e magatokban, ha most elszólítanának, hogy meghaljatok, hogy elég alázatosak voltatok? Hogy ruhátok meg lett tisztítva és fehérré tétetett Krisztus vére által, aki el fog jönni, hogy népét bűneitől megváltsa?

28 Íme, levetettétek-e magatokról a kevélységet? Azt mondom nektek, hogy ha nem, akkor nem vagytok felkészülve az Istennel való találkozásra. Íme, gyorsan fel kell készülnötök; mert hamarosan elközeleg a mennyek királysága, és az olyannak nincs örök élete.

29 Íme, azt kérdezem, van-e olyan köztetek, aki nem vetette le magáról az irigységet? Azt mondom nektek, hogy az olyan nincs felkészülve; és szeretném, ha gyorsan felkészülne, mert közel van az óra, és nem tudja, hogy mikor jön el az idő; mert az olyant nem találják ártatlannak.

30 És ismét azt kérdezem tőletek, van-e valaki köztetek, aki csúfot űz a testvéréből, vagy aki üldöztetéseket szakajt rá?

31 Jaj az olyannak, mert nincs felkészülve, és közel van az idő, amikor bűnbánatot kell tartania vagy nem lehet megszabadítani!

32 Igen, méghozzá jaj mindegyikőtöknek, gonoszt cselekvők; tartsatok bűnbánatot, tartsatok bűnbánatot, mert az Úristen mondta ezt!

33 Íme, ő minden emberhez felhívást intéz, mert ki van nyújtva feléjük az irgalom karja, és ő így szól: Tartsatok bűnbánatot, és én majd befogadlak benneteket.

34 Igen, ezt mondja: Jöjjetek hozzám, és vesztek az élet fájának gyümölcséből; igen, szabadon esztek és isztok az élet kenyeréből és az élet vizéből;

35 Igen, jöjjetek hozzám, hozzatok igazlelkű cselekedeteket, és nem fognak kivágni és a tűzbe vetni benneteket –

36 Mert íme, közel van az idő, hogy aki nem jó gyümölcsöt hoz, vagyis aki nem tesz igazlelkű cselekedeteket, annak oka lesz a jajgatásra és a gyászolásra.

37 Ó ti, gonoszt cselekvők; ti, akik fel vagytok fuvalkodva a világ hiábavaló dolgaiban, ti, akik azt állítottátok magatokról, hogy ismeritek az igazlelkűség útjait, mégis eltévelyedtetek, mint a pásztor nélküli bárány, pedig a pásztor hívott, és még mindig hív benneteket, de ti nem akartok az ő szavára hallgatni!

38 Íme, azt mondom nektek, hogy a jó pásztor hív benneteket; igen, és a saját nevén hív benneteket, mely Krisztus neve; és ha nem akartok a jó pásztor szavára hallgatni, arra a névre, amelyen hívnak benneteket, íme, nem vagytok a jó pásztor bárányai.

39 És most, ha nem a jó pásztor bárányai vagytok, akkor milyen nyájból vagytok? Íme, azt mondom nektek, hogy az ördög a ti pásztorotok, és az ő nyájából vagytok; és most, ki tagadhatná ezt? Íme, azt mondom nektek, hogy aki ezt tagadja, az hazug és az ördög gyermeke.

40 Mert azt mondom én nektek, hogy ami jó, az Istentől jön, és ami gonosz, az az ördögtől jön.

41 Ezért ha egy ember jó cselekedeteket hoz, a jó pásztor szavára hallgat, és őt követi; de aki gonosz cselekedeteket hoz, az ördög gyermekévé lesz, mert az ő szavára hallgat, és őt követi.

42 És aki ezt teszi, annak tőle kell majd kapnia a bérét; ezért halált kap majd béreként, ami az igazlelkűséghez tartozó dolgokat illeti, mivel halott minden jó cselekedettel szemben.

43 És most, testvéreim, szeretném, ha meghallgatnátok, mert lelkem energiájával szólok hozzátok; mert íme, világosan szóltam hozzátok, hogy ne tévedhessetek, vagyis Isten parancsolatai szerint szóltam.

44 Mert elhívtak, hogy ekképpen szóljak, Isten szent rendje szerint, mely Krisztus Jézusban van; igen, megparancsolták nekem, hogy kiálljak és tanúsítsam ennek a népnek azokat a dolgokat, amit atyáink az eljövendő dolgokat illetően mondtak.

45 És ez nem minden. Nem gondoljátok-e, hogy én magam tudok ezen dolgokról? Íme, tanúságot teszek nektek, hogy igenis tudom, hogy igazak azok a dolgok, melyekről szóltam. És mit gondoltok, hogyan tudok a bizonyosságukról?

46 Íme, azt mondom nektek, hogy Isten Szent Lelke tudatta velem őket. Íme, sok napot böjtöltem és imádkoztam, hogy magam tudhassam ezeket a dolgokat. És most én magam tudom, hogy ezek igazak; mert az Úristen nyilvánította ki őket nekem az ő Szent Lelke által; és ez a kinyilatkoztatás lelke, mely bennem van.

47 És ezen felül azt mondom nektek, így lett kinyilatkoztatva nekem, hogy az atyáink által elmondott szavak igazak, méghozzá a prófétálás lelke szerint, mely bennem van, mely emellett Isten Lelkének a megnyilatkozása.

48 Azt mondom nektek, magam tudom azt, hogy amit az eljövendő dolgokat illetően mondok nektek, igaz; és azt mondom nektek, tudom, hogy Jézus Krisztus el fog jönni, igen, a Fiú, az Atyának kegyelemmel, és irgalommal és igazsággal teljes Egyszülött Fia. És íme, ő az, aki eljön, hogy elvegye a világ bűneit, igen minden olyan ember bűnét, aki állhatatosan hisz az ő nevében.

49 És most azt mondom nektek, hogy ezen rend szerint hívattam el, igen, hogy szeretett testvéreimnek prédikáljak, igen, és mindenkinek, aki ezen a földön lakik; igen, hogy mindenkinek prédikáljak, öregnek és fiatalnak is, szolgának és szabadnak is; igen, mondom nektek az időseknek, és a középkorúaknak is, és a felnövekvő nemzedéknek; igen, hogy kiáltsak hozzájuk, hogy bűnbánatot kell tartaniuk és újjá kell születniük.

50 Igen, így szól a Lélek: Tartsatok bűnbánatot, mind ti földnek szélei, mert hamarosan elközeleg a mennyek királysága; igen, Isten Fia eljön az ő dicsőségében, az ő hatalmában, fenségében, erejében és uralmában. Igen, szeretett testvéreim, azt mondom nektek, hogy így szól a Lélek: Íme, az egész föld királyának, és a mennyek királyának dicsősége is nagyon hamar felragyog az emberek gyermekei között.

51 És azt is mondja nekem a Lélek, igen, hatalmas hangon kiált hozzám, mondván: Menj és mondd meg ennek a népnek – Tartsatok bűnbánatot, mert ha nem tartotok bűnbánatot, akkor semmiképpen sem örökölhetitek a mennyek királyságát.

52 És ismét azt mondom nektek, így szól a Lélek: Íme, a fa gyökeréhez van fektetve a fejsze; ezért minden fa, mely nem hoz jó gyümölcsöt, kivágatik és a tűzbe vettetik, igen, olyan tűzbe, melyet nem lehet felemészteni, méghozzá egy kiolthatatlan tűzbe. Lássátok és emlékezzetek, a Szent mondta ezt.

53 És most, szeretett testvéreim, azt kérdezem tőletek, hogy tudtok-e ellenkezni ezen szavakkal; igen, félre tudjátok-e tenni ezen dolgokat és lábatok alá taposni a Szentet; igen, fel tudtok-e fuvalkodni szívetek kevélységében; igen, még mindig ki fogtok-e tartani amellett, hogy drága öltözéket viseltek és a világ hiábavaló dolgaira és a kincseitekre helyezitek a szíveteket?

54 Igen, ki fogtok-e tartani annak feltételezése mellett, hogy jobbak vagytok, mint a másik; igen, ki fogtok-e tartani amellett, hogy üldözitek a testvéreiteket, akik megalázkodnak és Isten szent rendje szerint járnak, mely által ezen egyházba hozták őket, és megszentelte őket a Szent Lélek, és bűnbánathoz illő cselekedeteket hoznak –

55 Igen, és ki fogtok-e tartani amellett, hogy hátat fordítotok a szegényeknek, és a szűkölködőknek, és visszatartjátok tőlük a javaitokat?

56 És végül, ti mind, akik kitartotok a gonoszságotok mellett, azt mondom nektek, ti vagytok azok, akiket ki fognak vágni és a tűzbe fognak vetni, ha nem tartotok gyorsan bűnbánatot.

57 És most azt mondom nektek, mindazoknak, akik a jó pásztor szavát szeretnék követni, gyertek ki a gonoszok közül, és szakadjatok el, és ne érintsétek tisztátalan dolgaikat; és íme, az ő neveik kitöröltetnek, hogy a gonoszok nevei ne számláltassanak az igazlelkűek nevei közé, hogy beteljesedjen Isten szava, mely azt mondta: A gonoszok nevei nem fognak népem nevei közé keveredni.

58 Mert az igazlelkűek nevei az élet könyvébe lesznek beírva, és nekik biztosítok örökséget a jobb kezem felől. És most, testvéreim, mi mondanivalótok van ezzel szemben? Azt mondom nektek, mit sem jelent, ha ez ellen szóltok, mert Isten szavának be kell teljesednie.

59 Mert melyik közöttetek az a pásztor, akinek ha sok juha van, ne vigyázna rájuk, hogy a farkasok be ne menjenek és fel ne falják a nyáját? És íme, ha egy farkas megy a nyájába, nem űzi-e ki azt? Igen, és a végén, ha tudja, el is fogja pusztítani.

60 És most azt mondom nektek, hogy a jó pásztor hív benneteket; és ha hallgattok szavára, akkor bevisz titeket a nyájába és az ő juhai vagytok; és megparancsolja nektek, hogy ne engedjétek, hogy kiéhezett farkasok jöjjenek közétek, hogy el ne pusztuljatok.

61 És most én, Alma annak a nyelvén, aki nekem is ezt parancsolta, megparancsolom nektek, hogy teljesítsétek azon szavakat, melyeket elmondtam nektek.

62 Parancsként szólok hozzátok, akik az egyházhoz tartoztok; és azokhoz, akik nem tartoznak az egyházhoz, felhívásként szólok, mondván: Jöjjetek és keresztelkedjetek meg a bűnbánatra, hogy ti is részesei lehessetek az élet fája gyümölcsének.